A SAKK ARANYSZABÁLYAI
Összeállította: Vecsernyés Norbert
" Pedro"
Idézetek
" Sok olyan sakkozó van,akik csak a döntetlen elérésére törekednek.A sakkban azonban a győzelemre kell törekedni,másképp mi értelme van leülni az asztalhoz? Soha nem akarok kitérni a küzdelem elől,ellenkezőleg-csak azon töprengek hogyan győzhetek!" ( Robert Fischer)
" Az én feladatom,hogy negyven hibátlan lépést tegyek.Ha az ellenfelem negyven hibátlan válaszlépést tesz a játszma döntetlenül végződik,de ha egyetlen egyszer is hibátkövet el,feltétlenül érvényesítem előnyömet" (Vaszilij Szmiszlov)
" Amennyiben igaz: a stílus az ember,akkor mindenki úgy sakkozik,ahogy a természet rendelte.Én körültekintő ember vagyok és nem szeretem a kockázattal járó helyzeteket. Capablanka és Nimzovics játszmáin nevelkedtem .Ők beleivódtak a vérembe,húsomba." ( Tigran Petroszjan)
" Minden lépés egy terv eleme"( José Raul Capablanca)
"Lehet ,hogy hibásak a kombinációs áldozataim,de mire megtalálják a megdöntését a pontot már beírták a nevem mellé." ( Mihail Tal)
Személy szerint a szép,az ihletett a művészethez közel álló sakk pártján állok,amely esztétikai élvezetet nyújt.Minden egyes játszma-potenciálisan-műalkotás.A sakktáblán remekművet lehet alkotni.(Garry Kasparov)
SAKKOZÓK EGYMÁSRÓL
Petroszjan verekedést nem kezd,de mindig kész ,hogy vissza üssön! (Mihail Tal)
 
Karpov rendszerint előre hátra lépked a gyalogjaival,aztán megnyeri a játszmát(David Bronstein)
A f i g u r á k
A gyalog az egyetlen figura ,amely visszafelé nem léphet.Hibás gyaloglépést korrigálni,javítani -más figurákkal ellentétben -nem lehet.Ezért megfontolandó minden egyes gyaloglépés a játszma minden szakaszában.
A gyalogok közül a szélső gyalogok kevésbéértékesek,mert csak egyfelé üthetnek.
A gyalog a közelharcban nagyhatalom.Minden tiszt menekülni kénytelen előle.
A gyaloglépés nem fejlődő lépés.
A gyalogok ereje akkor mutatkozik meg a legjobban,ha egymás mellett állnak.
A huszár és a gyalog álltal adott sakkot nem lehet figura közbehúzásával védeni!
A bástya az egyetlen figura a tisztek közül amely bárhol is van mindíg 14 mezőt támad.
A huszár mindíg ellentétes színű mezőt támad mint amilyenen áll.
M E G N Y I T Á S
1; Az f2 és az f7 az alapállás leggyengébb pontja ,mivel azt csak a király véddi.
2; A megnyitásban először a lassúbb mozgású figurákkal lépünk,hogy a gyorsabb mozgásúakkal együtt érkezzenek az ellenfél állásához.
3; A vezért túl korán játékba hozni nem célszerű.
4 ; A király a megnyitásban lehetőleg ne kapjon szerepet.
5; Megnyitási elvek: 1 takarékoskodni a gyalog lépéssel 2.gyors tisztfejlődés 3.a vezért későn játékbahozni 4. sáncolni minél előbb
6; A megnyitásban a fejlődésen elsősorban a könnyűtisztek fejlesztését értjük.
7; A megnyitásban a figuráinkat úgy fejlesszük,hogy hatásukat ne csökkentse más figura fejlesztése.
8; A megnyitásban úgy fejlődjünk figuráinkkal,hogy a többi figura számára a legtöbb fejlesztési lehetőséget tartsuk fenn,hogy az ellenfél tetszőleges felvonulására megfelelő figuralépéssel reagálhassunk.
9; A játszma megalapozása:1 gyors tisztfejlődés 2 a centrum ellenőrzése 3 a király biztonsága.
10; A futók a megnyitásban mint lekötő bábuk érvényesülnek a legjobban.
11; A királyhuszárokat- Hf3 illetve Hf6 - nyílt megnyitásokban addig lekötni célszerűtlen amíg az ellenfél nem sáncolt.
12; Az ellenfél huszárjainak lekötése futóval akkor célszerű ha az ellenfél megfelelő futója már ellépett. PL: Hf3-at lekötni az után célszerű ha világos f1 futója már lépett,monjuk c4-re.mert ekkor visszahozása e2-re már tempovesztéssel jár.
13; Lehetőleg ne lépjünk a megnyitásban egy figurával többet,mert a többi figura
fejlesztésével elmaradunk. Ha sokat lépett figurát cserélünk egy kevesebbet lépett figurával, akkor tempókat vesztünk.
14; A sakkban a sáncolás az egyettlen lépés amikor egyszerre két figurával léphetünk.
Ne hagyd ki ezt a lehetőséget!
15; Nyílt állásban általában 2 tempó megér 1 gyalogot.
16; Zárt állásban általában 1-2 tempónak nincs komoly jelentősége.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Siegbert_Tarrasch
17; A vezércselben a huszár b3-on vagy b6-on sohasem áll jól ( Siegbert Tarrasch)
18; Rövidsánc esetén a sáncállás leggyengébb pontja a g2 és a g7 mező, mert azt csak a király védi.
19; Ha a világos a c2-c3 gyaloglépést megtette,akor a b1 huszár rendszerint hamarabb fejlődik mint a c1 futó.
A középjáték
1; A rövidsáncnál a király védettebb mint hosszúsáncnál.
2; Ha fejlettebb az állásunk,akkor biztonságos a hosszú oldalra történő sáncolás is.
Ilyenkor az a1 bástya tempóval kerül a d-vonalra.
3; Nyitott centrumnál feladat a király sáncolását megvalósítani.
4; Korai vezércsere esetén a király általában középpen is biztonságban van.
5; A fejlődési hátrányban lévő félnek nem szabad az állást nyitnia.
Ha fejlődési előnyünk van nyissuk az állást.
6; A figuráink fejlesztésénél gondoljunk arra is ,hogy oda hassanak
ahol küzdelem várható és hatásuk ne holt térre terjedjen ki.
7; Gyengeség nélküli állásban a tempóvesztés rendszerint megkockáztatható.
8; A tisztek fejlődése annál értékesebb minél több pontot támadnak
az ellenséges király környezetében.
9; Ha az ellenfél a megnyitásban nem követ el lényeges hibát
akkor a játék kiélezése aligha vezet eredményre.
10; Ha az ellenfél korán kezdeményezett és ennek megalapozottságához nem fér kétség
, akkor az elhárítás módja: elfogadni a támadó fél szándékát,
s bízi a támadás kifulladása utáni aktívabb haderőnk erejében.
11; Szimetrikus, nyílt állásban egy tempó gyakran elég a győzelemhez.
Wilhelm Steinitz http://hu.wikipedia.org/wiki/Wilhelm_Steinitz
12; "A tisztek helye a gyalogok mögött van." ( Steinitz)
13; Az e4-es rendszereknél a világos vezérfutó rendszerint későn fejlődik.
14; Ha lépésünkkel fenyegetést teremtünk akkor csökken ellenfelünk válaszlépéseinek
száma.
15; Lehetőleg kerülni kell ,hogy királyunk és vezérünk ugyan azon a soron ,
vonalon vagy átlón legyen.
16; Ha a kapott sakkot tiszt közbehúzásával védjük ,akkor ajánlatos olyantisztet közbehúzni
amely a sakkot adó bábot támadja.
17; Saját gyalogroham esetén bástyánk vagy bástyáink legjobban a gyalogjaink mögött
helyezkednek el, ilyenkor gyalogjaink előrehaladtával mozgásterük nő.
18; Célszerű egyik bástyánkat az ellenséges vezér vonalára állítani.
19; A futók legjobban az egyik oldalon az ellenfél királya ellen irányítva állnak
20; Ajánlatos a futó átlóját futó szembeállításával hatástalanítani.
21; Ha csak az egyik futónk van már fent a táblán célszerű vezérünket és
gyalogjainkat olyan színű mezőkre állítanunk amilyen a hiányzó futónk színe.
22; A király a középjátékban lehetőleg ne szerepeljen.
23; Az alapsort két bástya jobban véddi mint egy bástya.Ügyelni kell arra,
hogy adott esetben szükséges-e az egyik bástyátlecserélni,vagy sem.
24; A csere inkább annak a félnek az érdeke akinek anyagi előnye van
25; Nyomott állásban bábjaink, és az ellenfél centrumban elhelyezett figuráinak cseréje
általában célszerű.
26; A király a tábla sarkán csak három mezőre léphet,de itt fenn áll annak az előnye is
hogy nehezebben támadható.
27; Korai vezércsere esetén a c2 illetve a c7 pont meggyengül.
28; A tisztek cseréjével a gyalogogk értéke nő.
29; A középjátékban mérlegelni kell ,hogy ha a tiszteket levennénk a tábláról az elő álló
gyalogvégjáték nyerhető-e vagy sem.Ez határozza meg,hogy a tiszteket cseréljük-e
vagy sem.
30; A játszma folyamán a centrum vándorolhat ,illetve vándorol.
31; A szárnytámadás leghatásosabb ellenszere: ellentámadás a centrumban.
Szárnytámadás zárt centrum esetén a leghatásosabb.
32; A centrumban a 4.soron,sötét figurák esetén az 5.soron álló gyalogok
sok támadásnak veszik az élét.
33; Ha erős a gyalogállásunk igyekezzünk cserélni a vezért és a futópárt.
Ellenkező esetben szabaduljunk meg a bástyától és tartsuk meg a vezért
és a futópárt.
34; Mindig a legkevésbé értékes bábuinkat használjuk a védekezésben,
hogy az erősebb figuráink foglalkoztassák az ellenfelet.
35; Célszerű eldönteni az ellenfél lépéséről,hogy védekező vagy támadó
jellegű-e ,vagy esetleg mindkettő,mert így könnyebben beleláthatunk a stratégiájába.
36; Ha a tisztjeink jól állnak és nem találunk olyan természetes lépést amellyel
fokozhatnánk előnyünket ,akkor vagy konbinációs megoldásra vagy a gyalogszerkezetmegváltoztatására kell gondolnunk.
37; Ha anyagi előnyöd van cseréld a tiszteket,ha anyagi hátrányod ,cseréld a gyalogokat!
38; Anyagi hátrány esetén minél nagyobb anyagi erők megtartására törekedjünk.
39; Állandóan keresni,kutatni kell a az áldozat és a konbináció lehetőségét.!
40; Lehetőleg ne bízzunk meg egy figurát egyszerre több feladattal.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
