AJÁNLOM AZ OLDALT
A Francia védelem elnevezését a XIX század francia sakkozóiról kapta, akik sikeres játszmáikkal a 64-es mezőn, népszerűvé tették, ezt az alaplépéseiben már régebbről ismert megnyitást. Az 1834-ben táviratban játszott London-Párizs sakkjátszmában, a párizsi sakkmesterek sötét bábokkal játszva alkalmazták a francia védelmet, és sikeresen megnyerték a játszmát, amely még inkább indokolja mai elnevezését. Először Carl Friedrich Andreyevich von Jaenisch finn-orosz sakkozó elemezte és tanulmányozta a francia védelmet, melynek eredményei 1842-ben meg is jelentek. Ezek után a sakk legjobbjai a francia védelem köré csoportosultak, így a kedvenc "védekező fegyverévé" vált Steinitznek, Botvinniknak, Petroszjánnak, Tarraschnak, Rubinsteinnek, Morozevichnek, Nimzovichnak, Portischnak és még sok ismert sakkmesternek.
A félig nyílt megnyitások közé tartozó Francia-védelem némi mozgáskorlátozás fejében, rugalmasságot és szilárdságot ad cserébe. A következő alaplépésekkel kezdődik:
1. e4, e6
